IX. Fejezet ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK átmeneti rendelkezések (Lásd: 39.§ (6) bekezdése.) 28.§ E törvény 29-39.§-ait a kamara megalakulásakor kell alkalmazni. ezt követõen a kamarai küldöttek jelölésére és választására vonatkozó szabályokat az alapszabályban kell meghatározni. 29.§ (1) E törvény hatálybalépését követõ nyolc napon belül a sport- és hivatásos vadászok bíróság által az 1989. évi II. törvény alapján nyilvántartásba vett érdekképviseleti szervei vagy azok országos szövetsége a földmûvelésügyi miniszternél írásban bejelenthetik azon igényüket, hogy részt kívánnak venni a kamara megalakulását elõkészítõ országos és megyei elõkészítõ bizottságokban (a továbbiakban együtt: elõkészítõ bizottság). A határidõ elmulasztása jogvesztõ. A nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy az érdekképviseleti szervnek az 1997. február 28-án érvényes állapot szerint hány vadászjeggyel rendelkezõ tagja van. Országos érdekképviseleti szervezet vagy szövetség esetén a megyei szervezeteknél nyilvántartott taglétszámot az országos érdekképviseleti szervezetnél vagy szövetségnél kell figyelembe venni. A nyilatkozathoz mellékelni kell az érdekképviseleti szerv, bírósági bejegyzõ végzésének másolatát. Vita esetén a miniszter a tagnyilvántartást megtekintheti, és megállapíthatja a szavazati arány alapjául szolgáló taglétszámot. (2) A földmûvelésügyi miniszter az (1) bekezdés szerinti határidõ lejártát követõ harminc napon belül összehívja az érintett érdekképviseleti szervek képviselõit. Az érdekképviseleti szervek az általuk kialakított eljárási rend szerint legfeljebb tizenöt tagú országos elõkészítõ bizottságot választanak. Az eljárási rend kialakításáról, valamint az egyes érdekképviseleti szervek az elõkészítõ bizottságban megilletõ képviselõk számáról az érdekképviseleti szervek képviselõi az elõzetesen jelzett taglétszám alapján számított kétharmados szótöbbséggel határoznak. érvényes határozat hiányában a szavazást legfeljebb két alkalommal lehet megismételni. Ezt követõen az eljárási rendet, valamint az egyes érdekképviseleteket az elõkészítõ bizottságban megilletõ képviselõk számát a miniszter állapítja meg. (3) Az országos elõkészítõ bizottságban minden olyan érdekképviseleti szervezet, amely az (1) bekezdés szerinti határidõn belül a miniszternél írásban jelentkezett, legalább egy taggal képviseltetheti magát, feltéve, ha legalább száz tagja van. (4) Az országos elõkészítõ bizottság a) megválasztja az országos elõkészítõ bizottság elnökét, b) kijelöli a legfeljebb héttagú megyei (fõvárosi) elõkészítõ bizottság tagjait, c) meghatározza a megyei tagösszeírás módját. (5) A megyei (fõvárosi) elõkészítõ bizottság tagjai szótöbbséggel megválasztják a megyei (fõvárosi) elõkészítõ bizottság elnökét. 30.§ A megyei elõkészítõ bizottság kamarai osztályonként összeállítja a területi szervezet tagjegyzéktervezetét. A tagjegyzéktervezetbe csak az a személy vehetõ fel, aki írásban nyilatkozik arról, hogy a kamara megalakulását követõen a 15.§ (1) bekezdésében foglaltakat magára nézve kötelezõnek tekinti. A tagjegyzéktervezet tartalmazza a vadászjeggyel rendelkezõ személy nevét, vadászjegyének hivatásos vadász esetében pedig a szolgálati igazolvány számát. A tagfelvétel annál a megyei elõkészítõ bizottságnál kell kérni, amely a hivatásos vadász szolgálati igazolványát, sportvadász esetén a vadászjegyet kiállította. A tagjegyzéktervezetet a vadászati hatóság vezetõje hitelesíti. 31.§ (1) A területi szervezet kamarai osztályának küldöttválasztó közgyûlését (a továbbiakban: közgyûlés) a területi szervezet szerint illetékes vadászati hatóság vezetõje hívja össze. A közgyûlés idõpontjáról a vadászati hatóság hirdetõtábláján a meghívó közzétételével - legalább tizenöt napra - hirdetményt tesz közzé. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyûlés helyének, idõpontjában, a megismételt közgyûlés idõpontjának, valamint a napirendjének megjelölését. (2) A közgyûlés a határozatait nyílt szavazással és szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlõség esetén a közgyûlés levezetõ elnökének szavazata dönt. (3) A vadászati hatóság vezetõje vagy annak képviselõje mindaddig ellátja a közgyûlés levezetõ elnökének a feladatait, amíg az alakuló közgyûlés meg nem választja a közgyûlés levezetõ elnökét. 32.§ (1) A közgyûlés határozatképes, amennyiben azon a vadászati hatóság vezetõje által kamarai osztályonként hitelesített tagjegyzéktervezetben feltüntetett személyek több, mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyûlés akkor határozatképes, ha azon az érintettek legalább egynegyede jelen van. A közgyûlésen a tagjegyzéktervezetben szereplõ személy más, a tagjegyzéktervezetben szereplõ személynek adott meghatalmazással is képviseltetheti magát. A meghatalmazás akkor érvényes, ha tartalmazza a 30.§-ban szereplõ adatokat. (2) A közgyûlés megnyitását megelõzõen a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett személynek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a kamarai tagsági viszony létesítési feltételeinek megfelelnek, és vállalják a kamarai tagsági viszonyból eredõ kötelezettségeket. A meghatalmazáshoz e nyilatkozatot mellékelni kell. Ilyen nyilatkozat hiányában a személyt a határozatképesség megállapításánál nem lehet figyelembe venni. (3) A közgyûlés ebben a sorrendben a) dönt a határozatképességérõl, b) megválasztja a közgyûlés levezetõ elnökét, c) a küldöttközgyûlés küldötteinek jelölésére háromtagú jelölõbizottságot választ, d) meghatározza a küldöttválasztás idõpontját, e) határozat a küldöttválasztás rendjével összefüggõ, e törvényben szabályozott egyéb kérdésekben. (4) A (3) bekezdés b) és c) pontjai szerinti személyekre a javaslatot a megyei (fõvárosi) elõkészítõ bizottság elnöke teszi meg. (5) A közgyûlés levezetõ elnökének, a jelölõbizottságnak, valamint a küldötteknek a megválasztása titkosan történik. (6) Akit tisztségre jelöltek, a választás elõtt nyilatkoznia kell, hogy a jelölést elfogadja. 33.§ (1) A közgyûlésbe küldöttek választása elõzetes jelölés alapján történik. Jelölt állítására nyílt ajánlással a határozatképesség számításánál figyelembe vett valamennyi személy jogosult. A választható küldöttek számának megállapítására a 6.§ (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (2) A közgyûlésen részt vevõ személy az (1) bekezdés szerinti képviseleti szervbe érvényesen legfeljebb annyi jelöltet állíthat, ahány oda megválasztható. (3) Jelölt a tagjegyzékszervezetben szereplõ az a személy lesz, akit a résztvevõk legalább tíz százaléka támogat és e személy a jelölést elfogadja. Abban az esetben, ha az így ajánlott jelöltek száma nem haladja meg a megválasztható jelöltek számát, jelöltnek kell tekinteni azt a személyt is, akit legalább egy tag jelöltnek állított. Az azonos jelölésszámmal rendelkezõk sorrendjét a jelöltre leadott összes jelölések, ezt követõen a betûrend alapján kell megállapítani. (4) A jelöltek állítása ajánlási jegyzékben történik, amelyet a közgyûlés által megválasztott jelölõbizottság vezet. A jelölõbizottság a jelöltek ajánlásának törvényességét folyamatosan ellenõrzi, a törvénysértõ ajánlás nyilvántartásba vételét megtagadja, illetõleg az ilyen ajánlást és - ha további ajánlást nem kapott - az ajánlott jelölt nevét a nyilvántartásból törli. (5) A jelölés lezártát követõen a jelölõbizottság a jelölteket jelöltlistákba veszi. (6) A választás az (5) bekezdésben meghatározott listákon, az azokban szereplõ jelöltekre leadott szavazatokkal történik. Egyazon jogosult egy listára annyi szavazatot adhat le, ahány tagot a képviseleti szervbe a területi szervezet tagjai megválaszthatnak. érvénytelen az összes szavazat, ha a listára több szavazatot adtak le, mint a megválasztható jelöltek száma. 34.§ Megválasztott küldött az a jelölt lesz, aki a választás során a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy az érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte. 35.§ (1) Eredménytelen a választás, ha az érvényes szavazatok legalább tíz százalékát nem kapta meg annyi jelölt, mint ahányat a képviselteti szervbe küldöttként meg kell választani. (2) érvénytelen a választás, ha a közgyûlés határozatképességének megállapításánál figyelembe vett személyek több, mint a fele szavazatot nem adott le. 36.§ (1) Az eredménytelen, valamint az érvénytelen választást nyolc napon belül meg kell ismételni. (2) Az ismételt választást követõen azt a jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az ismételt választás idõpontját a közgyûlés levezetõ elnöke hirdeti ki. (3) Az ismételt választás során az eredménytelen, illetõleg az érvénytelen választásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. 37.§ (1) Szavazategyenlõség esetén ismételt választást kell tartani, melyen a tisztségekért a négy legtöbb szavazatot megszerzõ jelölt indulhat. (2) Abban az esetben, ha a választás során egyetlen jelölt sem éri el a megválasztáshoz szükséges legkisebb szavazati hányadot, a választást meg kell ismételni. A megismételt választásban valamennyi jelölt indulhat, aki a megelõzõ választás során a szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte. Amennyiben a szavazatok tíz százalékát egyetlen jelölt sem érte el, ugyanarra a tisztségre a négy legtöbb szavazatot megszerzõ jelölt indulhat a megismételt választásban. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott esetekben a legtöbb szavazatot megszerzõ jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, szavazategyenlõség esetén pedig a betûrendben elõbb állót kell megválasztottnak tekintetni. (4) A küldöttek megválasztását követõen a küldöttek területi küldöttgyûlésként folytatják munkájukat. E törvénynek a területi küldöttgyûlésre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elnök feladatait a megyei elõkészítõ bizottság elnöke mindaddig ellátja, amíg a területi küldöttgyûlés elnököt nem választ. Az elnök személyére bármely küldött javaslatot tehet. 38.§ (1) Az országos alakuló küdöttközgyûlést (a továbbiakban: alakuló küldöttközgyûlés) az Országos Elõkészítõ Bizottság elnöke hívja össze. (2) Az alakuló küldöttközgyûlés határozatképes, amennyiben azon a küldöttek több, mint a fele jelen van. (3) Az alakuló küldöttközgyûlés határoz a) a határozatképességérõl; b) a levezetõ elnök személyérõl; c) a kamara alapszabályának elfogadásáról. (4) Az alakuló küldöttközgyûlés levezetõ elnökének személyére javaslatot bármely küldött tehet. Az alakuló küldöttközgyûlés levezetõ elnökének a legtöbb szavazatot kapott személyt kell megválasztottnak tekintetni. (5) A kamara alapszabályára a javaslatot az Országos Elõkészítõ Bizottság elnöke teszi meg. (6) Az alakuló küldöttközgyûlésre - az alapszabály elfogadásáig - egyebekben a területi szervezet küldöttválasztó közgyûlésére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a kamara alapszabályának elfogadásához a jelenlevõk kétharmadának egyetértõ szavazata szükséges. Az alapszabály elfogadását követõen az alakuló küldöttközgyûlés e törvény 11.§-a szerinti küldöttközgyûlésként folytatja tevékenységét. Záró rendelkezések 39.§ (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) A területi szervek küldöttválasztó közgyûléseit a törvény hatálybalépését követõ kilencven napon belül meg kell tartani, a kamarának pedig 1997. november 1. napjáig kell megalakulnia. (3) A tagjegyzéktervezetben szereplõ személy kamarai tagsági viszonya a kamara megalakulásának napjával keletkezik. Az, a korábbi jogszabályok alapján kiállított vadászjeggyel rendelkezõ személy, aki a tagjegyzéktervezetben nem szerepel, 1997. december 31-ig kérheti kamarai tagsági viszonyának megállapítását. Ebben az esetben a kamarai tagsági viszony keletkezése napjának a kamara megalakulásának napját kell tekintetni. (4) A korábbi jogszabályok alapján kiállított vadászjegy 1997. december 31. napjával érvényét veszti. A korábbi jogszabályok alapján kiállított hivatásos vadász szolgálati igazolvány 1999. december 31-én érvényét veszti. (5) Az elõkészítõ bizottság munkájában részt vevõ érdekképviseleti szervezetek adó- és illetékfizetési kötelezettség nélkül ruházhatják át vagyonuk általuk meghatározott részét a kamarára. (6) A törvény 28-38.§-ai 1997. november 1. napjával hatályukat vesztik azzal, hogy a kamara alakulásának megkezdett eljárását e rendelkezések alapján kell befejezni. (7) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter arra, hogy az egyes állami feladatok kamara részére történõ átadásával kapcsolatos átmeneti szabályokat rendeletben állapítsa meg. 40.§ 1997. szeptember 1-jei hatállyal a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tv.) a) 50.§-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak szakszerûségének biztosítása, továbbá a vad és élõhelyének védelme érdekében vadászati szakszemélyzetként köteles a szakirányítási feladatok ellátására vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel és vadászlõfegyver tartási engedéllyel rendelkezõ, az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett hivatásos vadász igénybevételérõl önállóan, vagy más jogosulttal közösen gondoskodni. b) 50.§-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (4) Hivatásos vadász igénybevételének minõsül, ha a jogosult megfelelõ képesítéssel rendelkezik, és a kamaránál hivatásos vadászként nyilvántartásba vették. c) 51.§-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A kamara a hivatásos vadászokról a külön törvényben foglaltak szerint nyilvántartást vezet. d) 60.§-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A vadászjegyet és a névre szóló új, hitelesített egyéni lõjegyzéket a kamara a korábban kiadott egyéni lõjegyzék érvényesítését követõen állítja ki. e) 60.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (3) A vadászjegy érvényessége csak az egyéni lõjegyzék bemutatását követõen hosszabbítható meg. f) 60.§ (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (4) A hivatásos vadász vadászjegyét az eskü letételét követõen kell kiállítani. g) 61.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt évente érvényesíteni kell. h) 66.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 66.§ (1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) kizárólag a kamara által megbízott, legalább három fõbõl álló bizottság (a továbbiakban: bizottság) elõtt lehet tenni. A bizottság egyik tagja a miniszter által kijelölt személy. A bizottság munkájában való részvételre csak felsõfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkezõ személy kérhetõ fel. i) 66.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (3) A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a kamarával egyeztetve a miniszter állapítja meg, és teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában. j) 51.§-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
|